Az első baba

Emma még a pocakomban lakott, amikor először elkezdtem babák után kutakodni a Neten. Időm volt bőven, hiszen több, mint 3 hétig feküdtem vele itthon. 

Már nem emlékszem, hogy melyik oldalon olvastam, hogy minden anyának kell egy babát készítenie a gyermekének, ha más nem akkor egy rongydarabra köt egy csomót és kész. Én rögtön megfogadtam, hogy így teszek majd - mármint készítek -, persze már a gondolattól potyogtak a könnyeim, hogy babát fogok készíteni a KISLÁNYOMNAK!

Nekem is sok babám volt, szerettem is babázni, van ami még most is megvan, van ami fotókon és van ami már csak az emlékeimben él. Emlékszem, hogy a Mami is készített nekünk rongybabát, őt még mindig kristály tisztán látom magam előtt, hosszú kezei és lábai voltak piros-fehér csíkos pamuttal borítva, kék alapon fehér tűpöttyös fodros szoknyája volt, barna fonal hajjal, fekete patent szemekkel. Azóta kiderült, hogy ezt a babát a 0 Ft-os karácsonyi költségvetés keltette életre, persze ettől még a legtökéletesebb lett, a szivacspárna maradékából, a már nem használatos pólóanyagból, és a többi otthon fellelhető cuccból születve. 

Ha az ember lánya így tud emlékezni egy babára, akkor azt hiszem mindenképpen érdemes készíteni!!!

Szóval a nagy nézelődés közben láttam, hogy mostanában micsoda gyönyörűséges waldorf babákat készítenek, és ehhez szinte minden infót be lehet szerezni magyar és külföldi oldalakról, el is határoztam, hogy én is fogok készíteni majd, persze ha már elég nagy lesz hozzá, de addig  is mindenképpen szükség van egy első babára! A talált szabásminták közül valahogy egyik sem volt az igazi, így végül én rajzoltam egyet a képzeletemben élő egyszerű rongybabáról. Az itthon talált maradék anyagokból szabtam ki, egy IKEA fynd részlegen beszerzett párszáz forintos párnából kapta a töltetét, szeme csak két pici hímzett pötty, a hajkészítés trükkjeit pedig innen lestem.

Emma egyből elmosolyodik ha meglátja:-) Hát kell ennél több???

 

Az első bevetés:-)